Kanbuli

 
 
 
Ahogy a csajoknak, nekünk is szükségünk van rá, hogy néha napján párunk nélkül is szórakozzunk. A kedves barátnők nem túl nagy örömére a legtöbbször szakítunk is időt ezekre a bulikra. Bár ők csak zajos, füstös, lerészegedős éjszakáknak látják, azért ennél jóval többről szól a dolog…
 
Általános női gondolatok a kanbulikról: A srácok elmennek a környék egy legalpáribb kocsmájába, és órákon át vedelnek a füstben, bűzben, hangzavarban, miközben kibeszélik egymás között ki-kit dugott meg. Néha meg összebalhéznak egy csaj miatt, másnap meg már ismét országos cimborák. Mégis hogy működik ez náluk? Egyik nap ölik egymást, utána meg puszipajtások? Egyáltalán mire jó az, ha állandóan alkoholizálnak? Pia nélkül már nem is tudják magukat jól érezni. Persze „Csak lemegyek egy sörre, 1-2 óra és jövök”. Aztán valahogy mindig sikerül reggel érkezni erősen illuminált állapotban. Egyébként is, miért kell minden hétvégén a haverokkal lenni? Fontosabbak az ivó cimbik, mint mi? Mert minket sose visznek magukkal, esetleg az elején, amikor bemutatnak nekik. Később meg már „kanublik” vannak. Szégyellik a barátnőjüket, vagy mi?! Aztán meg ez a szex téma…Hát nincs annál idegesítőbb, amikor a haverjaikkal beszélik ki a szexuális életünket. Hát kinek mi köze ehhez? Azért ez mégis csak magánügy. Néha a fejünkhöz vágják, de legtöbbször magukban tartják, és a barátnőjükkel beszélik meg, hiszen minket jobb útra téríteni lehetetlen ugyebár… Természetesen a rutinosabb csajok tudják, hogy ezen nem érdemes stresszelni, csak a fiatalabb korosztálynak probléma ez leginkább. A férfi kanbulik nélkül nem is érzi magát igazi férfinek.  Ebben bizony van valami, bár, hogy ez a kis sarkított női gondolatmenet érthetőbb legyen, nézzük meg a dolgokat most a másik oldalról. Hogy is vannak ezzel a férfiak…
 
Az első, és talán legfontosabb, hogy nekünk is szükségünk van olyan időtöltésre, amikor el tudunk szakadni kedvesünktől. Persze mondhatnák, hogy ott a sport, autózás, gyúrás stb. de kellenek olyan esték is, amikor kicsit kizárjuk a nőket. Nincs itt szó semmiféle férfi susmusról, vagy hímsovinizmusról, egyszerűen ki kell szellőztetni a fejünket, kicsit ellazulni, még mielőtt a nők miatt teljesen begolyóznánk. Ilyenkor a haverokkal, barátokkal elmegyünk sörözgetni, kocsmázni, kártyázgatni, házibuliba, akárhová, igazából társasága válogatja. A lényeg az, hogy olyan közegben vagyunk, ahol ki tudjuk engedni a gőzt. Persze ez sokszor egy büdös kocsma, de minket egyáltalán nem zavar. A barátnőket két okból sem visszük magunkkal. Az első az, hogy már amikor legelőször is velünk jött, 1 óra után nyöszörgött, hogy menjünk haza, hangos a zene, nagy a füst, mindenki paraszt, mindenki részeg, ne igyál többet stb. Szóval ez egy kicsit sem hiányzik. Ez tényleg egy olyan helyzet, amikor tudjuk, hogy nem érezné magát jól az ilyen „buliban”. Ráadásul egy csaj sincs ott, akivel el tudna beszélgetni, a félrészeg arcok poénjai meg nem valószínű, hogy őt is megnevettetik. A másik dolog pedig, hogy mi is szeretnénk magunkat elengedni, mindamellett jó érzés tudni, hogy vagyunk annyira függetlenek egy párkapcsolatban, hogy néha sörözhessünk a haverokkal, anélkül, hogy ebből veszekedés lenne otthon. Erre jön a válasz: „Aha, akkor csak azért nem akarod, hogy menjek, mer a haverjaid kiröhögnek, hogy mekkora papucs vagy, ha engem is viszel”. Miért, az a férfi, aki nem ihat meg egy sört kizárólag haverjaival, az nem papucs? Persze nem itt dől el a papucs kérdés, de tényleg, ilyenkor menjenek el a hölgyek csajos buliba, érezzék jól magukat, és nem lesz semmi gond. Az meg a legnagyobb butaság, amikor azt hiszi, hogy azért nem visszük magunkkal, mert szégyelljük a haverok előtt. Előbb akkor már haverokat kedvesünk előtt. A csajokkal elmegyünk moziba, bulizni, beülni valahova, de tisztában vagyunk azzal, hogy nem kíváncsi arra, hogyan isszuk le magunkat az állat spanokkal, egy putri kocsmában. Ezt a felünket ráér minél később megismerni…Talán ez a legfőbb ok.
 
Ahogyan a nők, mi is megbeszéljük a dolgainkat barátainkkal. Annyi a különbség, hogy ahhoz, hogy mi is olyan részletességgel adjuk ki magunkból a legbelsőbb gondolatainkat, kell egy kis segítség, méghozzá legtöbbször alkohol formájában. A "pia nélkül nem tudnak bulizni" mondathoz, meg csak annyit fűznék hozzá, hogy mi meg buli nélkül is tudunk piálni. Viccet félretéve, tényleg unalmas már ez a hozzáállás. Nem iszik minden férfi, és nem feltétlen kell részgenek lennünk, hogy jól érezzük magunkat. Alapból a férfiember sokkal zárkózottabb, hiszen ez van belénk nevelve, ez van elvárva. A lányok félnek, a fiúk megvédik őket, a lányok sírnak, a fiúk erősek. Pedig éppen ugyanúgy szenvedünk mi is egy szakítás után, vagy a munkahelyi stressz miatt, vagy amikor tényleg egy olyan dolog történik velünk. Kívülről talán kemények vagyunk, de legbelül vérzünk. Ezért nem tudunk olyan simán az ilyenekről beszélni. Viszont a barátokkal egy kis piázgatás mellett megnyílunk, és megbeszéljük a gondjainkat. Persze olyan is van, hogy egy nagy veszekedés után másnap ugyanolyan cimborák leszünk. Mi így intézzük, nem lesz belőle örök harag, meg utálat. Ittunk, elvoltunk, kijöttek dolgok, megértjük, átbeszéljük és kész. A szexről pedig csak annyit, hogy éppen annyira beszéljük meg, hogy a partnerrel mennyire volt jó a tegnapi póz, mint ahogy ők megosztják a barátnőjükkel, hogy mekkora a farkunk. Ahogy a csajok nem beszélnek a férfiak társaságában ilyenről, mi sem tudunk annyira nyíltak lenni egymással, ha a barátnők is velünk vannak. Az ilyen esték tényleg arról szólnak, hogy kicsit nosztalgiázunk, beszélgetünk, meg persze emellett azért legtöbbször be is rúgunk, de ez a szükséges velejárója a dolognak, meg egyébként is jó az néha. Féltékenykedni ilyen miatt teljesen felesleges, ha csajozni mennénk, akkor azt máshogy intéznénk. Viszont, ha sűrűsödnek az ilyen esték, azért a legtöbb nőben ilyenkor felmerülhet, hogy a haverok, barátok fontosabbak, mint ő. Megnyugtatom a hölgyeket, ez nem így van. Nem állítunk fel rangsort, hogy ki a fontosabb. Tudni kell a barátokat, és a barátnőt külön választani. Attól, hogy elmegyünk a srácokkal meginni valamit, az nem azért van, mert fontosabbak, mint hogy eltöltsünk egy estét a barátnővel. Szó sincs erről, sőt valószínű éppen róla fogunk majd elmélkedni, filozofálni már félrészegen.
Egyszerűen csak szükségünk van a lazításra a „kollégákkal”. Kell az, hogy érezzük magunkat annyira szabad embernek, hogy bármikor eljárhassunk a barátokkal iszogatni, beszélgetni, és később lelkiismeret furdalás nélkül mehessünk haza a szeretett nőhöz. Igen, sokkal inkább érezzük magunkat jól egy kapcsolatban, ha kedvesünk ezt megérti, és elfogadja. Az ilyen nőkre igazán büszkék vagyunk, és sokszor dicsekszünk is.
Viszont azért fontos, hogy mi is ugyanilyen megértők legyünk, és ne essünk át a ló másik oldalára. Sokan ezeket a dolgokat nem tartják fontosnak, bár tény, hogy kis részei egy kapcsolatnak, szerintem nagyon fontos, hogy ezen a téren is kölcsönösen adjuk meg a tisztelet a másiknak, tudjunk alkalmazkodni, kompromisszumot kötni, hiszen megannyi veszekedést, stresszt megelőzhetünk vele, mindamellett, hogy egy jól működő párkapcsolat alapvető feltétele.

 

 
F.Lackó 7 hozzászólás

A bejegyzés trackback címe:

https://csajokrol.blog.hu/api/trackback/id/tr402612441

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

TBal 2011.01.25. 17:20:12

Egyetértek, a lényeg, hogy normálisan meg tudja beszélni a két fél, ha van ilyen igény... mert nekem épp nincs, én sokkal jobban szeretek beszélgetni kettesben valamelyik (rendszerint ellenkező nemű) barátommal. De igazából mindegy, mert lényegét tekintve ugyanaz, külön program, más élmény, változatosabb, érdekesebb lesz tőle az élet.

Azért egyvalamiről tudnia kell a másiknak: csinálnak-e valami durvát, pl. elkezdenek-e narkózni a haverokkal... szóval, ha olyasmit csinálnak, aminél döntenie kell a partnernek, hogy így is akarja-e a kapcsolatot, akkor legyen meg minden fontos infó, hogy dönthessen.

Asidotus 2011.01.26. 17:00:21

Ez a fiúk összejönnek, ez egy kicsit másról szól, mint a poszt.
A közösséghez, a ordához való tartozás elengedhetetlen a számunkra, és ezek az összejövetelek ezt a célt szolgálják. Ma már nem feltétlen élet-halál kérdése egy csapathoz tartozás, de evolúciósan ez ívódott belénk. Együtt küzdünk meg a zsákmányért, együtt védjük meg a javainkat, stb.
Magában egy férfi félkarú óriásnak érzi magát, a barátai nélkül.
A nők, mivel inkább családi lények, ezt ezért értik meg nehezebben. Ott is látszik például, hogy sokkal kevesebb barátnőjük van, mint nekünk barátunk, és sokkal kevésbé tudják megoldani az egymás közti problémáikat, mivel sosem voltak rászorulva, hogy nagyon együtt kelljen működniük.
Még a mai világban is könnyebb az embernek, ha barátokra támaszkodhat, világlátásának kialakításában, tanácsokban, konkrét segítségben, együttműködésben.

Szelid sunmalac 2011.01.27. 09:47:24

En meg egyszeruen szeretek a barataimmal lenni, mert ertelmesek, becsulom oket, jo dolgokat mondanak, ki tudok kapcsolni es jokat lehet nevetni. Szerencsere a baratnom ugyanigy gondolja, ugyhogy rendszeresen megyek. Ez nalunk sosem volt gond. Ha barmikor is gond lett volna, mar nem lennenk egyutt. En is elfogadom a baratnoit. Mas kerdes, hogy kedvelem-e oket, vagy akarok-e veluk logni. Tobbsegukkel nem, de van akivel igen. Ezzel o is igy van. Ha akar, csatlakozhat, sosem volt problema.

Trisi · www.alphawing.hu 2011.01.27. 10:05:31

Van egy kis különbség, hogy a nők és a pasik mit beszélnek ki a párjukról. Én még sosem hallottam férfit arról beszélni, hogy mennyire jól cumizott a csaja vagy milyen pózban sikoltozott a legjobban. Ezek tabu témák, a haveroknak legutoljára beszélnék a szerelmemmel történt erotikus dolgaimról. A csajok viszont egészen pontosan elmesélik hány centi, széles, ferde vagy sem.... no meg hogy hányszor, hogyan, meddig...
A kanbulik többsége 30 éves kor felett már sokkal szolídabb, éttermekben zajlik, kevesebb lealjasodással, több kajával.

kakoscsiga 2011.01.28. 13:08:33

Érdekes, az én baráti/haveri körömben nem jellemző, hogy a fiúk és lányok külön járnának szórakozni, nem is értem, hogy miért ne lehetne együtt menni. Egyetlen barátnőm van, aki néha ragaszkodik hozzá, hogy pasik nélkül üljünk be valahova, csak lányok, de őszintén szólva ezekre inkább csak udvariasságból szoktam elmenni. Csomót beszélnek ruhákról meg a pasijukról, elég unalmas, és még csocsózni sem tudnak :(
A másik megy hogy szerintem normális, hogy legszívesebben a párommal töltöm a szabadidőmet. Szerencsére midig hív, ha megy valahova a barátaival, persze ha épp nincs kedvem menni, vagy nem érek rá, nem zavar, ha nélkülem megy, de ha állandóan nélkülem csinálna programot, az nem esne jól.

Teena 2011.02.01. 09:16:09

Sziasztok :)
Szerintem ez is egy tipikusan olyan téma, ahol tényleg embere válogatja. Nem egy olyat ismerek, aki kanbuli alkalmával megcsalja a párját, olyat, aki ha kanbuliba megy, csak iszik, és elvan a haverokkal, stb... :) Ránk, a párommal inkább az a jellemző, hogy azt a kicsi szabadidőt, amivel rendelkezünk, együtt töltjük. Ő az első, akinél azt érzem, hogy nem az igazi nélküle :) Ha pedig barátokkal szeretnék lenni, azt inkább egy itthoni sör mellett beszéljük meg, mert beszélgetéshez nem feltétlenül kell táncos, bulis helyre menni.
Persze van, hogy egymás nélkül megyünk valahova, de annak leginkább az az oka, hogy időben nem tudjuk összeegyeztetni :)
Szvsz az olyan kapcsolatokban, ahol tényleg egymásra találtak a felek, nem feltétlenül vita forrása a kérdés :)

csillampor 2011.03.05. 21:32:43

nálunk sincsen ebből gond... viszont azt valahogy meg tudom érteni, ha az olyan lányokat nem szívesen viszik magukkal a pasik akik sokat nyávognak ezért-azért... no de akkor már azt sem értem miért vannak velük :)